Hernádnémeti Önkormányzat Képviselő-testülete
3564 Hernádnémeti, Kossuth u. 38. sz.
Száma: 1-5/2008.
Jegyzőkönyv
Készült:
Hernádnémeti községben 2008. február 28-án megtartott közmeghallgatáson elhangzottakról
Jelen vannak:
Orosz Zsolt polgármester, Farkas Győző, Fukk Sándor, Gilányiné Nagy Orsolya, Karajz Ottó György, Lipták Zoltán, Nagy László, Répási János, Répási Lajos és Szűcs Róbert önkormányzati képviselők.
Igazoltan távol van:
Balla Ferenc, Fésűs Nándor és önkormányzati képviselők
A község lakossága közül 100 személy van jelen.
Orosz Zsolt polgármester köszönti a megjelenteket, és a közmeghallgatást megnyitja, ismerteti a napirendi pontokat.
Napirend:
1. Szennyvízberuházás
2. 2008. évi költségvetés
3. 2007. év fejlesztései
4. Egyebek
1. Szennyvízberuházás
Orosz Zsolt polgármester elmondja, hogy a beruházás a tisztítótelep megépítésével kezdődött, melyet az önkormányzatok beapportálták a Borsodvíz Rt-be, elveszítve ezzel a tulajdonjogot.
A szennyvízcsatorna hálózat tervezett költsége 2,2 milliárd Ft volt, a céltámogatást is ehhez a költséghez kapták az önkormányzatok. A kivitelezésre közbeszerzési eljárás indult, az első forduló eredménytelen lett. A közbeszerzést lebonyolító cég javaslata az volt, hogy mivel osztható a beruházás ezért azt különböző Borsod megyei cégek között osszák fel – akik szakmailag alkalmasak a kivitelezésre – és így a beruházás a tervezett költségből kivitelezhető.
A pályázók között volt az Olajterv is, amelyről a lebonyolító cégnek a véleménye az volt, hogy sem szakmailag, sem pénzügyileg nem jelentett megfelelő megoldást.
A közbeszerzés második fordulója meghívásos módon zajlott le, melyre többek között az Olajtervet is meghívták. Az eljárás végeredményeként az Olajtervet hirdették ki győztesnek, akivel olyan vállalkozói szerződést kötöttek a polgármesterek, hogy a kivitelezés díját 2,65 milliárdra emelték fel, melyből az Olajterv 650 millió Ft előfinanszírozást vállalt. Látható, hogy a tervezetthez képest jelentősen megemelkedtek a költségek, ráadásul nem tartalmazta a járulékos költségeket sem. A legfontosabb dolgokban – nyertes cég kiválasztása, a beruházás költsége, vállalkozói szerződés aláírása – nem a testületek, hanem a polgármesterek döntöttek.
A vállalkozói szerződés előnytelen volt az önkormányzatok számára – melyet jogi szakvélemény is megállapított – pl. 41 %-os kamat kikötést tartalmazott az Olajterv javára. A szerződés a nélkül került aláírásra, hogy azt jogi, pénzügyi vagy más szakértő véleményezte volna.
Az Olajterv előfinanszírozást vállalt, azonban ennek már a beruházás elején sem tett eleget, hiszen 1997-ben is Hernádnémeti Önkormányzata vett fel rulírozó hitelt az előfinanszírozásra. 1999-től pedig egyáltalán nem finanszírozott elő. A pénzügyi problémák kezdettől fogva jelen voltak.
A Viziközmű és Csatornatársulat nem tudta felvenni a lakosság önerő megelőlegezését szolgáló társulati hitelt, mivel az OTP látta a fedezet hiányát.
Hernádnémetiben 1998. szeptemberétől – jóval a választásokat megelőzően – nem végeztek kivitelezést.
1998. decemberében került sor 330 millió Ft összegben a társulati hitel felvételére a Raiffeinsen Banknál. Ennek köszönhetően még ebben a hónapban közel 1 milliárdos számla került kifizetésre az Olajterv felé.
1999. januárjában az Olajterv újabb két számlát bocsátott ki, ezt azonban nem finanszírozta elő, annak ellenére sem, hogy ekkor az önkormányzatok pénzügyi teljesítése megelőzte a kivitelezés arányát.
1999. februárjában az Olajterv felmondta a befejezési határidőt, melyet a gesztor önkormányzat nem fogadott el, de ugyanakkor törekedett arra, hogy a megnyert állami alapok ne vesszenek el, a beruházás befejeződjék.
1999. decemberében a polgármesterek megbeszélték, hogy pert indítanak az Olajterv ellen késedelmi kötbér címén, hogy ezzel kényszerítsék ki a beruházás befejezését, illetve az állami alapok felé igazolni tudják, hogy miért nem fejeződött be a beruházás 1999. április 30-ig, és hogy a meglévő állami alapokat ne veszítsék el.
2000-ben felmerült annak lehetősége, hogy az ÖKOTÁM Alapítvány révén a beruházást törvényes keretek között pénzügyileg és műszakilag is le lehet zárni.
2001-ben azonban kiderült, hogy ez a megoldás törvénytelen lett volna, hiszen előre le kellett volna igazolni, hogy elkészült a beruházás – holott Hernádnémeti területén a munkák jelentős része még hátra volt – mintegy 1,3 milliárd hitelt kellett volna még felvenni, de a hitelt adó bank a szerződés tervezetében jelezte, hogyha később bármilyen törvénytelenség derül ki, akkor a hitelt egy összegben kell visszafizetni. Az Olajtervnek azonban még további pénzkövetelései voltak. Utólag kellett volna a lakossági érdekeltségi egységek keretét megemelni. Ezt a megoldást fent elmondott törvénytelenségek miatt Hernádnémeti képviselő-testületének többsége nem fogadta el. 166 önkormányzat került rendkívüli nehéz helyzetbe annak okán, hogy hasonló megoldással vitelezte ki a szennyvíz beruházását.
2001-ben befejeződött a beruházás, a szerződés értelmében amennyiben az önkormányzatok tartoznak a kivitelező felé, a tartozás mértékével koncessziós pályázatot kellett meghirdetni, melynek révén az önkormányzatok adóssága rendezésre került volna. A pályázaton a kivitelező köteles volt elindulni. A gesztor megbeszélést kezdeményezett a koncessziós pályázat kiírása tárgyában, melyre csak Onga polgármestere nem jött el. A pályázat kiírásával valamennyi jelenlévő polgármester egyetértett. Így a pályázat kiírásra került. A pályázati kiírás megjelenését követően Onga, Hernádkak, Sajópetri polgármestere egy olyan hirdetést jelentetett meg, melynek tartalma arra utalt, hogy Hernádnémeti gesztor nem volt jogosult a kiírásra. Ennek következtében a vállalkozó – szerződéses kötelezettségét megszegve – nem indult el a pályázaton. Később az első fokú bíróság úgy ítélte meg, hogy mivel nem volt egyetértés az önkormányzatok között koncessziós kiírás kérdésében, ezért azon az Olajterv nem volt köteles elindulni.
Az önkormányzatok ezt követően úgy döntöttek, hogy 350 millió Ft értékben a rendszer üzemeltetését bérbe adják a GW-Borsodvíz Kft-nek. Ez egy kényszerlépés volt, amely többek között azt is eredményezte, hogy a 10 településen magasak lettek a csatornadíjak. Az önkormányzatok ebből az összegből kifizették az Olajterv teljes vállalkozói díját (2,65 milliárd Ft), és az Olajterv által nyújtott 344 millió Ft kölcsönből 170 millió Ft-ot kifizettek és így maradt 174 millió Ft kifizetetlen kölcsön.
Utolsó lehetőségként a forráshiány kiváltására pót céltámogatási pályázati lehetőség merült fel 2001-ben, melyre Hernádnémeti Önkormányzata olyan összeggel pályázott, amely valamennyi adósságunkat lefedezte volna. Mivel azonban minden számlát kifizettünk – a települések polgármestereinek követelésére – így csak 29 millió Ft-ot kaptunk.
Többször került sor egyezségi kísérletre az önkormányzatok és az Olajterv között. Így a beruházás műszaki befejezését követően a gesztor ajánlatot tett az Olajtervnek, hogy amennyiben a fennálló önkormányzati tartozástól eltekint, úgy az önkormányzatok is megszüntetik a kötbér igény iránti perüket. Az egyezség nem jött létre. 2001. év végén az Olajterv tett ajánlatot, amely azonban nem jelentett volna az önkormányzatok számára megnyugtató megoldást, így azt Hernádnémeti képviselő-testülete nem fogadta el.
2005-ben az önkormányzatok felajánlották, hogy 150-200 millió Ft-ot tudnának fizetni az adósság fejében, az Olajterv azonban 700 millió Ft-ot követelt, amit az önkormányzatok nem tudtak elfogadni.
2007-ben gesztor javaslata az volt, hogy ismét ajánljanak 150-200 millió Ft-ot az adósság rendezésére. A polgármesterek egyeztetést követően olyan ajánlatot küldtek el az Olajterv felé, amelynek értelmében az Olajterv fizessen még 50 millió Ft-ot az önkormányzatok felé. Ezt az Olajterv ismét nem fogadta el.
2007. november 15-én a Debreceni Ítélőtábla meghozta jogerős ítéletét, mely szerint az önkormányzatok teljesen pervesztesek lettek, az Olajterv számára pedig 778 millió Ft egyetemleges önkormányzati tartozást ítélt meg.
December 4-én az Olajterv olyan egyezségi ajánlatot tett, hogyha az önkormányzatok 2008. március 31-ig 750 millió Ft-ot megfizetnek számára, akkor nem kezdeményez végrehajtást, illetve egyéb eszközökkel sem él. Ezt az önkormányzatok elfogadták.
2008. januárjában az Olajterv elküldte a megállapodás szövegét, mely a következőket tartalmazta: Az önkormányzatok nem kezdeményezhetnek adósságrendezési eljárást, nem nyújthatnak be felülvizsgálati kérelmet, megfizetik a 750 millió Ft-ot, ha valamely önkormányzat a ráeső részt nem tudja teljesíteni, azt a többi önkormányzatnak kell helyette megoldania, az egyetemlegesség alól nem engedi ki az önkormányzatokat. Ekkor derült ki, hogy több önkormányzat nem kap hitelt, illetve nem akkora összegben kapja meg, mint az a megállapodásban szerepel. Ráadásul ennek tudatában 5 önkormányzat benyújtotta felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bírósághoz. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy nem teljesülhet az Olajterv által megfogalmazott megállapodás. Hernádnémeti önkormányzata egyáltalán nem kapott hitelígérvényt, mivel a bankok számára külön kockázatot jelentett, hogy egyes önkormányzatok peres eljárást terveztek a község ellen. A többi önkormányzat esetében is nagy kockázatot jelentett az egyetemlegesség fennállása és hogy az önkormányzatok egyébként forráshiányosak, illetve jelentős adósságállományuk van. Ezt követően Hernádnémeti önkormányzata is benyújtotta felülvizsgálati kérelmét.
A Legfelsőbb Bíróság a végrehajtást felfüggesztette, és 2008. március 31-re tárgyalást tűzött ki.
A forráshiány ellenére a Viziközmű és Csatornatársulat működése mintegy 30-40 millió Ft-ot emésztett fel (bérek, tiszteletdíjak) és a felvett hitellel kapcsolatosan kb. 200 millió Ft kamatköltség merült fel. A felvett társulati hitel önkormányzatokra eső részét a községek kezdetben a Csatornatársulathoz utalták át, akinek azt tovább kellett volna utalnia. Mivel azonban ez nem vagy csak részben történt meg, ezért az önkormányzatok, így Hernádnémeti is ezt követően egyenesen a lakástakarék pénztárhoz utalták, így azon önkormányzatok, akik ezt a szerződésnek megfelelően megtették, az ehhez kapcsolódó állami támogatások képződése révén a hitelt törleszteni tudták.
Hernádnémeti gesztor önkormányzat szennyvízberuházással kapcsolatos gazdálkodását többször, több szervezet is ellenőrizte. Így a különböző állami alapokat nyújtó szervezetek és az ÁSZ is. Minden ellenőrzés a gazdálkodás szabályszerűségét, törvényességét állapította meg. Mindemellett a beruházás nagysága miatt könyvvizsgálatra is kötelezettek voltunk és itt folyamatos pénzügyi ellenőrzés mellett folyt a gazdálkodás.
2002. októberében Hernádkak akkori polgármestere felülvizsgálati kérelemmel fordult a KEHI-hez, hogy az vizsgálja felül a gesztor önkormányzat gazdálkodását, a szennyvízberuházáshoz kapott állami támogatásokat illetően. Ezt követően az ÁSZ újabb ellenőrzést végzett és mindent szabályszerűnek és törvényesnek talált.
A 2001. évi zárszámadás során Hernádnémeti önkormányzata elszámolt a beruházással kapcsolatosan az önkormányzatok felé, melyre minden polgármester meghívást kapott. Mindössze két település polgármestere vett részt a zárszámadáson, akkor és azóta sem jelzett egyik település sem az elszámolással kapcsolatosan. Ezt megelőzően 3 település jegyzője (Gesztely, Hernádkak és Onga) kérte, hogy betekintést nyerhessenek a gazdálkodásba, számlázásba, a kívánt ügyiratokba. Ezt a lehetőséget megkapták, de azóta sem jeleztek vissza, hogy bármiféle problémát, hiányosságot fedeztek volna fel.
2. 2008. évi költségvetés
A költségvetést 2008. február 26-án a képviselő-testület elfogadta, amely 553 millió Ft kiadással és bevétellel számol, a működési hiány nagysága 50 millió Ft. A hiányt elsősorban az okozza, hogy drasztikusan megemelkedtek az energiaárak, a költségek, béremelésre került sor. A képviselő-testület ilyen körülmények között célként a működőképességet, az eddig elértek szinten tartását tűzte ki célul. A költségvetésben a perben született jogerős ítélet miatt 804 millió Ft olajtervi tartozás is beépítésre került.
3. 2007. év fejlesztései
Orosz Zsolt polgármester példálózó jelleggel felsorolja az előző évi fejlesztéseket:
• Az idősek otthonát belülről teljesen felújítottuk.
• Utakat újítottunk fel, a Kossuth utca, Tsz-hez vezető út, a Bartók B. és a Dankó P. utcák aszfaltos felújítást kaptak. Zuzalékos borítást kaptak: Verebes dülő, Rozmaring-Árpád-Vörösmarty utcák, Arany-Zrínyi utcák, a Petőfi S. és az Arany J. utca közötti bekötő út. Térburkolatot kaptak a kastély, a posta, a katolikus templom és a gesztenyésben található terek. A postánál egy bitumenes parkoló került kialakításra. Ezeken a helyeken későbbiekben parkosítást tervezünk.
• A kastély teljes belső felújítása megtörtént.
• Információs táblákat helyeztünk ki a község főbb csomópontjaiban.
• Elkészítettünk egy Szent Erzsébet emlékművet, mely egyelőre a katolikus templomban nyert elhelyezést.
• Számítógépek és egyéb eszközök, berendezések kerültek beszerzésre a különböző intézményekben, kisebb festési felújítási munkálatok kerültek elvégzésre.
4. Egyebek
Kutyaoltás: 2008. március 1-jén szombaton 9-12.00 óráig, pótoltás március 3-án hétfőn 14-16.00 óráig. Helye: a Polgármesteri Hivatal belső udvara. Díja: 2.200 Ft/db, mely összeg ez oltást és féregtelenítést tartalmazza. Háznál 3.500 Ft-ba kerül az oltás. Az oltást elmulasztó 30.000 Ft-os szabálysértési bírsággal sújtható.
2008. március 14-én pénteken 13.00 órakor az általános iskola aulájában rendezi meg az önkormányzat Nemzeti ünnepünket, melyre ezúttal tisztelettel és szeretettel meghív mindenkit.
2008. április 10-én lomtalanítás lesz.
Elmondja, hogy a községben a Vörösmarty utca vége a legelhanyagoltabb terület az illegális szemétlerakás miatt. Ennek a területnek a rekultiválására szeretnének pályázni a szeszfőzde mögötti területhez hasonlóan.
Ezt követően Orosz Zsolt polgármester átadja a szót a lakossági hozzászólásoknak:
Hozzászólások:
Mikita István véleménye szerint túlságosan sokba kerül a kutyaoltás díja. Kérdezi, hogy mi lesz a Bartók B. utcai kutyákkal? Az óvoda mögött található átjátszó tornyot szerinte külterületre kellene kihelyezni, mivel biztos káros sugárzást bocsát ki.
Orosz Zsolt polgármester válaszában elmondja, hogy sajnos mindig vannak kötelességeiket elmulasztó polgárok. Az eboltás időszakában senki nem ismeri el, hogy lenne kutyája. Sajnos egy kutya elvitelének jelentős költségvonzata van. Folyamatos megoldást nem tudnak biztosítani. Az eboltás díjával kapcsolatban elmondja, hogy nincs annak akadálya, hogy az ebtulajdonos más erre jogosult állatorvos által oltassa be a kutyáját, ha az olcsóbb, de a nyilvántartásnak be kell mutatni az oltás megtörténtét igazoló oltási könyvet. Az átjátszótorony esztétikailag van rossz helyre felállítva, az önkormányzati választások II. ciklusa óta azon a helyen van, a szükséges szakhatósági engedélyekkel rendelkeznek, melyek tudomása szerint nem támasztják alá a torony egészségkárosító hatását.
Dányi János az eboltással kapcsolatosan elmondja, hogy kutyánként van a kiszállás. Tehát ahány kutyát olt be az állatorvos, a kiszállási díjat annyiszor kell megfizetni. A mobil torony szerinte sincs jó helyen, nem jó az óvodás gyermekeknek, hogy annak a közelében játszanak.
Elmondja továbbá, hogy ő hetente két vödör szemetet szed össze a kapuja előtt, a kukájában csak a fele az ő szemete. A lakása közelében lévő közkút számára zavaró, és pazarlásnak tartja azt működtetni. A szennyvízberuházással kapcsolatosan annak idején tudott volna pár jó tippet adni. A Jókai M. u. 16. sz. előtt a lámpa hol ég, hol nem.
Orosz Zsolt válaszában elmondja, hogy a polgárőrök nem tudják minden nap a Jókai utcáról kísérni a gyerekeket az iskolába, hiszen így is kevesen vannak. Nem tudnak több szolgálatot vállalni.
Elmondja továbbá, hogy a Rákóczi utcán sem jobb a szemetelős helyzet. A településen áthaladó gépkocsikból nagyon sok szemetet kidobolnák az útszéli árkokba. A közkutak leszerelése folyamatban van. Az ÁNTSZ tartja magát a jogszabályi előíráshoz, mert ha 150 m-en belül van olyan lakás, ahol nincs vezetékes víz, akkor nem lehet leszerelni a közkutat.
Dankovics Györgyné elmondja, hogy örültek annak, hogy a Tsz-nél megépült a bitumenes út. Azonban ő is kritizálja, a Vörösmarty utca végét, az oda összehordott szemét miatt. Az árkot ismét eldugították. Sajnos a szőlőbe is sok szemetet hordanak ki az emberek. Borzasztónak tartja a polgártársai viselkedését. Senki nem vállalja, hogy ő vitte oda ki a szemetet. Olyan mintha Miskolcon, a Szondi telepen lennénk.
Hajdu Győző kéri, hogy a Gesztenyésnél lévő átemelőt nézessék meg, mert őt elárasztja a víz. Javasolja, hogy szereljenek fel egy riasztót, ami jelzi a cégnek a szivattyú ismételt meghibásodását. Kéri, hogy rendszeresen ellenőrizzék a szivattyú működését.
Orosz Zsolt polgármester örül, hogy szóltak az átemelő meghibásodásáról, mert ő erről nem tudott. Kérni fogja az üzemeltető intézkedését a hiba kijavítására vonatkozóan. A hibákat a körömi tisztítótelepre és a Nyékládházi Igazgatósághoz is lehet jelenteni. Megjegyzi, hogy az üzemeltető cég csak a közterületen található rendszer működésért felel, így ha a hiba oka a telekhatáron belül található, azt a tulajdonosnak magának kell orvosolnia.
Ezt követően ismerteti azt a civil kezdeményezést, amely Körömből és Berzékről indult el.
Nagy Lászlóné először is köszönetét fejezi ki a kétévi számítógépes tanfolyamért. Örült, hogy elkészült a község honlapja, amely novemberig állandóan frissítve is volt. Ez azonban megállt, amit nagyon sajnál. Kéri, hogy több támogatást kapjon ez a kezdeményezés. Gyakoribb frissítést szeretne.
Kérdezi, hogy miért jó Leader falunak lenni? Miért nincs több virág a faluban? Megszépültek a buszmegállók a faluban, a gát és annak környéke is. Márai Sándort idézi „A jóság hat„. Civil kezdeményezés kellene, kerekasztal beszélgetést javasol. Tud agilis embereket, akikkel el lehetne indulni.
Az iskola előtti virágos kertet megpróbálták az iskolás gyerekekkel rendbe rakni, a hivatal tervszerűtlen reagálását azonban nem értette, amikor odaállítottak a virágokkal és elkezdték ültetni. Talán előtte egyeztetni kellett volna. Először szerinte arculattervezés kellene. Ehhez felajánlja segítségét.
Farkas Jánosné nem látja értelmét a virágosításnak, mert a gyerekek az utcán ahogy végig mennek úgy tapossák össze és tépik ki a virágokat. Nagyon agresszíven viselkednek, nem hallgatnak a jó szóra.
Nagy Lászlóné szerint ez nevelés kérdése.
Farkas Jánosné véleménye szerint ezeket a gyerekeket nem lehet megnevelni.
Orosz Zsolt polgármester szerint mindkét hozzászólásban van igazság. A vandál kezek mindent tökre tesznek. Az óvoda kerítésén belül úgy, ahogy megmaradt a zöld növényzet. A torony körül is beültették fával, de mindegyik letördelték, pedig zárt területen van. Sajnálja, hogy pénzt és munkát fektettek bele. Az ilyen esetek az elveszik az emberek kedvét. Elmondja továbbá, hogy máshol is volt fásítás. Örül a kezdeményezésnek és a felajánlásoknak. A Leader programmal kapcsolatosan elmondja, hogy több pályázat volt beadva (Gesztenyés, csónakkikötő). Ezekben a pályázatokban civilek és részt vehetnek. Ezzel kapcsolatosan nem jó hírei vannak, sőt nincsenek is hírei. A pályázatok elkészítése sokba kerültek. A pályázatkészítő sajnos követett el hibákat és így volt olyan pályázati anyaguk, ami nem került befogadásra, és volt olyan pályázat is amiről a mai napig nem kaptak értesítést, holott lassan a kivitelezését is be kellene fejezni. Ennek a programnak már a következő fordulója is elindult. Hernádnémeti a Bükk-makk akciócsoporthoz tartozik.
Török Barna hozzászólásában elmondja, hogy ő szereti a faluját, ezért is költözött vissza Hernádnémetibe. Az ő kedve nem ilyen virágos, ugyanis rossz híreket hall. Hernádnémeti tartozása az Olajterv felé évről évre nő, erről beszélni kell. Úgy gondolja, hogy a beruházás elindításakor a kivitelező cég kiválasztása kellő megalapozottsággal történt. Kérdései a következők: Hogy lehet most ekkora a tartozás? Hogyan jött össze ez az összeg? A 800 millió Ft miért nem lett kifizetve? Ő ezt tudta előre, hogy perveszteség lesz. Ezt az összeget, amit a Debreceni Ítélőtábla megítélt ki kell fizetni. Hogyan fogja Hernádnémeti a ráeső részt kifizetni, mi lesz ezután?
Orosz Zsolt polgármester válaszában elmondja, hogy induláskor sem volt meg teljes fedezete a beruházásnak, a közbeszerzés során nem a legoptimálisabb ajánlatot tevő cégek lettek kiválasztva, ráadásul a tervezett 2,2 milliárdhoz képest 2,65 milliárd lett a kivitelezés költsége, amely még a járulékos költségeket sem tartalmazta. A koncesszió a három polgármester ellenhirdetésének köszönhetően meghiúsult, így a tartozásunk nem íródott le. 1999-től 41 %-os kamattal számolta a bíróság a tartozást. A céltámogatást a hálózat közterületen történő kiépítésére kapták az önkormányzatok. 1997-ben Onga polgármestere kezdeményezte, hogy telekhatáron belül álljanak be a vezetékkel. Ennek az lett a következménye, hogy nagyon sokan illegálisan rákötöttek a rendszerre. Szilágyi Györgynek, az akkori polgármesternek az volt a véleménye, hogy nem kell leírni semmit. Átalánydíjas szerződés volt közöttük. Az Olajtervnek jelentős megtakarítást jelentett, hogy Bőcs községet elkerülte a szennyvízvezeték, nem kellett utat bontani. A kivitelező azt mondta, hogy elvégzi a plusz munkát, ha kifizetik. A bonyolító megbeszélte a kivitelezővel, hogy az így keletkezett megtakarítás terhére belefér ez a plusz munka az átalányába. Mivel ezt nem írták le, a bíróság pótmunkának ítélte. A bíróság mérsékelhette volna a megítélt összeget, de nem élt vele. A per elhúzódása is az Olajterv malmára hajtja a vizet.
Mi lesz ezután? Az önkormányzatok ennyi pénzt nem tudnak felvenni. Az első reakció az volt, hogy az adósságrendezési eljárást meg kell indítani, az önkormányzatok nagy része nem tudja teljesíteni a rájuk eső részt, de az Olajterv nem akarja, hogy a községekben adósságrendezési eljárás folyjék. Hernádnémetire ebből az összegből 106 millió Ft esik. Ennek a visszafizetése 20 évre jelentős terhet jelent. Az önkormányzatnak pénze nincs, hitelt egyelőre egyik pénzintézet sem ad, az adósságrendezési eljárás lefolytatása marad lehetőséggént. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat tovább működik, az intézmények megmaradnak, a saját bevételeinket tudja elvinni. Ha van forgalomképes ingatlanunk, az értékesítésre kerül. Az adósságrendezés azonban nem jó az Olajtervnek. A felülvizsgálatot benyújtó önkormányzatok bíznak a számukra kedvező ítéletben.
Csurilla Elek kérdezi, hogy a 10 faluból a befizetések hova lettek? Ha a kapu előtt tároljuk a kavicsot akkor közterület, fizetni kell érte, ha rendbe kell tartani a kapu elejét akkor már nem közterület. A „lovardát” nem lehetne felszólítani a Vörösmarty utca végén?
Elmondja továbbá, hogy a népdalkör nem tud vendégeket hívni, mert kevés a támogatás, amit az önkormányzattól kapnak. A képviselők tiszteletdíja biztos több egy hónapban, mint a támogatás összege. A népdalkörnek még a kulcsért is könyörögni kell, hogy be tudjanak menni az ÖNO épületébe.
Orosz Zsolt polgármester ismerteti az LTP-be történt belépés előnyeit. Elmondja, hogy az LTP-be való belépés a lakossági önerő meghitelezését teremtette meg. A szennyvíz díj az más, azt a rendszer használatért kell fizetni.
A népdalkörrel kapcsolatosan elmondja, hogy 50.000 Ft támogatást kapnak az önkormányzattól, de ingyen kapják az épületet, ahol hetente többször is összejöhetnek, az épület fenntartásáért sem kell fizetniük, továbbá ha fellépni mennek, akkor az önkormányzat gépkocsit és sofőrt biztosít részükre. A dalos-találkozó megrendezésébe is beszállt az önkormányzat. Azt is felvetette már a testületi ülésen is, hogy célszerűbb lenne a dalos-találkozót falunapon megrendezni, mert akkor valószínű több lenne az érdeklődő is. A létszámingadozás is bizonytalanná tette a népdalkör működését. Továbbá fizetni kell még a szakmai vezetőt is. Ebben a helyzetben sajnos az önkormányzat több támogatást nem tud adni a népdalkörnek. A különféle rendezvényeken történő fellépéseikért köszönetét fejezi ki.
Baranyi Jánosné kérdezi, hogy van-e a faluban rendőrség és polgárőrség? 13 tyúkját vitték el egy éjszaka. Ez ellen nem lehet mit tenni. A polgárőröknek járni kellene a falut egész éjszaka, nem szabad hagyni, hogy kirabolják a falut.
Orosz Zsolt polgármester válaszában elmondja, hogy van KMB iroda a faluban. Azonban a rendőrség is létszámgondokkal küzd, a vezénylés miatt nem tudjuk, hogy mikor vannak itt Hernádnémetiben. Ha valamilyen gondja van az állampolgároknak, akkor a 107-es központi számra kell bejelentést tenni.
A polgárőrség működésével kapcsolatosan elmondja, hogy sajnos nincs annyi polgárőr, hogy folyamatosan az utcán tudjanak lenni. Többeknek kellene belépni a polgárőr egyesületbe, így több szolgálatot tudnának vállalni. Fizetést ezért nem kapnak a polgárőrök. Jobban kellene egymásra, egymás értékeire figyelni, küzdeni kell. Sajnos a rendőrségnek is kevés az eszköze.
Nagy László (Erdei F.) a szennyvízhez kíván hozzászólni. Az akkori képviselőtársainak sokszor elmondta, hogy addig ne induljanak el a beruházással, amíg nincs meg hozzá a pénzük. Előterjesztette a polgármester, hogy a rulirozó hitel 330 millió Ft-ra emelkedett. Az Olajterv mindig csak fenyegette az önkormányzatokat. 660 millió Ft kamatokkal, ezt használta fel az Olajterv. Az Olajterv sose teljesítette, amit vállalt. 1999. áprilisára teljesíteni kellett volna, 370 millió forinttal volt még benne a beruházásban októberben. Az önkormányzatokat azzal fenyegette, hogy egy számla késedelmes kifizetése miatt rúgta fel a szerződést. A bíróság elfogadta a felmondást, mert két évvel később volt módosítás. Kérdezi akkor holt volt a szerződés felbontása, ha egyszer módosítás történt. Feljelentést tett az Olajtervvel szemben mivel kb. 1 milliárd Ft-t simán elvett. 140 km utat nem bontott fel, de az árát elvitték. Reméli ebből valamit az önkormányzatok visszakapnak. Sok volt a felelőtlen döntés, nem kellett volna mindent elfogadni, amit az előző polgármester eléjük terjesztett. Elmondja továbbá, hogy a beállások körüli vitákról is a testületi jegyzőkönyvekből lehet tájékozódni. Felháborítónak tartja ezt az ítélkezést. Az előző jegyzőnek elmondta, hogy rendesen benne kellett volna lenni minden hiányosságnak a jegyzőkönyvben, amit az Olajterv nem végzett el. Legközelebb az önkormányzat érdekét, nem pedig egy polgármesterét képviselnék. Ráadásul a hálózat veszélyesen működik, és a vízbázisunkat sem védtük meg. Senki nem mert szólni. Követelni kellett volna a kivitelezőtől a munka rendes elvégzését. Végül elmondja, hogy ő bízik a pernyertességben.
Orosz Zsolt polgármester pontosít, nem 2,6 milliárd, hanem 2,8 milliárd forintba került a beruházás, mely tartalmazza a bonyolítás, a kamatok, a társulati költségek összegét.
Hivatalos szervtől is kaptak figyelmeztetést az önkormányzatok vezetői, arról, hogy ez a generálkivitelező máshol is perek útján vált el a megbízóiktól. Ezt azonban nem tették megfontolás tárgyává, hanem inkább felháborodtak azon, hogy mi jogon avatkoznak bele ebbe az ügybe. Az Olajtervvel – mint az köztudomású – Marosi Gyuri bácsi veje révén került kapcsolatba Szilágyi György. Hallomásai szerint ő ragaszkodott nagyon ehhez a céghez. Elég lett volna a bonyolítóra hallgatni. A megosztottság meg volt akkor is. Ő az előzményeket nem nagyon ismerte, a polgármesterek nem fogadták örömmel. Igyekezett az önkormányzatok érdekében eljárni. Ma már más a helyzet, 6 önkormányzat egy véleményen van (Hernádkak, Berzék, Köröm, Ónod, Hernádnémeti, Sajóhídvég).
Stefán Józsefné elmondja, hogy a Kossuth utca páratlan oldalán 1954-ben épült a járda, azóta senki azon javítást nem végzett, csak esetleg a lakosok maguk előtt össze-vissza. A Dózsa Gy. utcát ahogy aszfaltozták, az megemelkedett, és a pincéjébe befolyik a víz. Hiába kérte, hogy a járda lejtsen kifelé, az út felé. Amikor a szennyvíz készült, nem csinálták meg az árkokat, átfolyókat. Ki kellene ezeket az átfolyókat ásni, hogy a víz le tudjon folyni. A Dózsa Gy. utcáról lefolyik, előtte viszont a Kossuth utcán már megáll a víz. A mellette lévő bolt elé kellett volna átfolyót tenni, nem pedig betemetni az árkot, hogy az árut szállító kocsik jobban tudjanak parkolni. Ő a kapuja elé két vasat is leüttetett, hogy az árut szállító teherautók ne az ő kapuja előtt járjanak be a bolthoz. A szemétszállítással sokszor gond van, mert megesik, hogy a szállítók nem viszik el kukát és a mellé kitett zsákot. A szomszédjában is beteg emberek laknak, és ők nem tudják egyik utcáról a másikra áthúzgálni a kukát. Szemtelen beszólásokkal illetik a szállítók a lakosokat.
Orosz Zsolt polgármester elmondja, hogy testületi ülésen többször felvetődött ez a probléma, hogy a beruházás befejezése után az árkok és az átfolyók betömődtek. Komplexen szeretnék kezelni ezt a problémát szakemberek bevonásával, természetesen pályázati pénz bevonásával. Önerőt nem tud az önkormányzat hozzá biztosítani. Sajnos a tervet sem tudnák önerőből megcsináltatni.
A járdával kapcsolatosan elmondja, hogy lassan, sürgősségi szempontok alapján, vagy ahol egyáltalán nem volt, ott csinálják meg a járdákat.
Ha nem viszik el a szemetet, kéri, hogy időben szóljanak a lakosok, és a hivatal jelzi ezt az AVE felé.
A szolgáltatások ára (víz, szennyvíz) nem változik, de nem lehet tudni, hogy mennyi lesz benne az állami támogatás.
Ezt követően részletesen ismerteti a szemétdíj változását. Az önkormányzat megelőlegezi az AVE-nek a szemétdíj teljes összegét, amit a hivatal szed be. Így lényegesen kedvezőbb a szemétdíj. Fogja jelezni az AVE felé, hogy jobban figyeljenek a dolgozóikra, hogy minden kukát ürítsenek ki, és minden utcán menjenek végig. Megemlíti az AVE által nyújtott kedvezményeket is, így: a szemétgyűjtő edény biztosítása, szelektív hulladékgyűjtés és évente kétszer lomtalanítás. Ha nem fogadtuk volna el a díj emelés mértékét, akkor a különbözet önkormányzatot terhelné, amit a jelenlegi helyzetben nem tudtak vállalni. A következő emelt számla lesz.
Végső Zoltán a szennyvízzel kapcsolatosan elmondja, hogy az Olajterv azt ígérte a lakosságnak, hogy a becsatlakozást és a tisztítóidomot ingyen biztosítják. Bele volt kalkulálva az összegbe.
Orosz Zsolt polgármester válaszában elmondja, hogy az Olajterv ezt a kötelezettségét sem teljesítette, pl. ilyen még a szolgalmi tervek elkészítése is. 2005-ben tudták beszerezni a terveket. De legalább így már engedéllyel működik. Annak idején sok ígéret hangzott el, melyekből sajnos kevés teljesült.
Hajdú Illés kérdezi, hogy a 805 millió Ft fedezésére tervezi-e az önkormányzat az ingatlanadó bevezetését?
Orosz Zsolt polgármester elmondja, hogy a képviselő-testületben föl sem merült az ingatlanadó bevezetése, nem hajlandók a lakosságot tovább terhelni.
Kisgergely Balázsné javasolja, hogy a polgárőrség próbáljon jobban figyelni, jön a tavasz és mindent el fognak lopni. Elmondja, hogy az óvoda környéke ebédidőben szörnyű, a gyerekek rengeteg szemetet dobálnak szét. Nem szeretne bajba kerülni, de nem állja meg, hogy ne szóljon ha ilyet lát. A Jókai utcára nem lehet bemenni a kutyáktól.
Orosz Zsolt polgármester elmondja, hogy az eszközökhöz mérten próbálnak mindent megtenni. A helyzet valóban egyre rosszabbnak tűnik, nagyon eluralkodott az igénytelenség.
Poroszkai Zoltán kérdezi, hogy a segélyért nem lehetne megdolgoztatni őket?
Orosz Zsolt polgármester válaszában elmondja, hogy nincs ilyen feltétel.
Végső Zoltán nem tartja jónak, amiért a kisebbségnek Hernádnémetiben nincs önkormányzata. Legalább a nevelő célzat meglenne, figyelmeztetnék tagjaikat.
Orosz Zsolt polgármester elmondja, hogy amíg volt kisebbségi önkormányzat akkor sem volt jobb a helyzet. A 70-es évekig nem voltak jelentős létszámban jelen, heterogén az összetétele a népesség ezen részének, sajnos egymást sem fogadják el. Komoly ellentét van közöttük. Hiányzik a tenni akarás.
Orosz Zsolt polgármester tekintettel arra, hogy több kérdés nem érkezett, ezek után megköszönte a jelenlétet. Elmondja továbbá, hogy az Olajterv és az önkormányzatok közötti perről tájékoztatni fogja a lakosságot. Ezt követően a közmeghallgatást bezárta.
kmf.
Orosz Zsolt sk.
polgármester
Boros Lajosné sk.
jegyzőkönyvvezető
Fukk Sándor sk.
hitelesítő
Szűcs Róbert sk.
hitelesítő