Elérhetőségek

Hernádnémeti Nagyközség Önkormányzata

hernadnemeti@gmail.com
3564 Hernádnémeti,
Kossuth u. 38.
Telefon:
KÖZPONT:
46/594-220 / 0 MELLÉK
ADÓ ÜGYBEN:
46/594-220/ 7 MELLÉK
GYERMEKVÉDELMI ÜGYBEN: 46/594-220/ 4 MELLÉK
ANYAKÖNYV ÜGYBEN:
46/594-220/ 9 MELLÉK

_____________

Hernádnémeti Alapszolgáltatási Központ

(családsegítő szolgálat, IKSZT, gyerekház)

 

csaladgondozo2015@gmail.com

3564 Hernádnémeti,

Petőfi u. 85.

Telefon:

(46) 594 248

Cseperedő Biztos Kezdet Gyerekház
hakozpont@gmail.com
06 20/ 580-48-40

____________________________

Számlaszámok:

 

Eljárási illeték 12035803-00118869-00500006
Iparűzési adó 12035803-00118869-00600003
Késedelmi pótlék 12035803-00118869-00800007
Gépjárműadó 12035803-00118869-01600006



Hírlevél

Érdemes feliratkozni, mert
Hernádnémeti legfrissebb
híreit tőlünk tudja meg
elsőként! Iratkozzon fel
e-mail címével és kövesse
az utasításokat! Köszönjük!

 E-mail címe

Lakások és helyiségek bérletéről


Hernádnémeti Önkormányzat
16/2006.(XI. 28.) rendelete
a lakások és helyiségek bérletéről

A Képviselő-testület a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. sz. mellékletében (továbbiakban: törvény) kapott felhatalmazás alapján annak biztosítása érdekében, hogy az oktatási, egészségügyi ,és kommunális ellátáshoz szükséges szakembereket letelepítse, és fiatal házasokat a községben megtartsa, valamint a lehetőségek határain belül, az arra szociálisan rászoruló családok elhelyezését biztosítsa az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §.
E rendelet hatálya Hernádnémeti közigazgatási területén kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

A lakásbérlet szabályai

2. §.
(1) Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Gazdálkodási Csoportja folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.
(2) Az Önkormányzat - a törvényben, illetőleg az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges lakások kivételével - köteles pályázatra meghirdetni az üresen álló, a megüresedett, valamint a bérbeadás céljára épített önkormányzati tulajdonú bérlakásokat.
A pályáztatás kétféleképpen történhet:
a) szociális helyzet alapján történő bérbeadásra,
b) költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérbeadására.
(3) Önkormányzati lakás csak annak a lakással nem rendelkező családnak (személynek) adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.
3. §.
(1) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell:
a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat)
b) a lakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét
c) a lakás lakbérének összegét
d) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségét
e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét
f) a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit
g) a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérbeadásának feltételeit.
(2) Pályázat benyújtására jogosult, aki (házastársak, élettársak esetén legalább az egyik fél) a bérlakás pályázat meghirdetésekor lakóhellyel rendelkezik Hernádnémetiben és életvitelszerűen itt is lakik.
4. §.
(1) Szociális helyzete alapján adható bérbe az önkormányzati lakás annak a személynek,
a) akinek családjában az egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének (nyugdíjminimum) kétszeres mértékét nem haladja meg, továbbá maga, házastársa (élettársa) és vele együtt költöző családtagjai nem rendelkeznek beköltözhető lakásingatlannal, vagy bérlakással.
b) ha családjában az egy főre eső átlagos havi nettó jövedelem az a) pont szerint alakul, de tulajdonában 500.000 Ft-ot meghaladó értékű
- bérlő által lakottan, haszonélvezeti joggal terhelten örökölt lakóház, vagy lakás,
- haszonélvezeti joggal terhelt üdülő,
- egy lakás mértékét el nem érő tulajdoni hányad,
- építési tilalommal terhelt lakótelek van.

(2) Nyugdíjas (nyugdíjas házaspár), egyedülálló, fiatal házas, gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő, pályázat benyújtására akkor is jogosult, ha az (1) bekezdésben meghatározottnál a jövedelme 30 %-kal magasabb.
(3) Az átlagos havi nettó jövedelem megállapításakor a pályázat benyújtását megelőző teljes 12 hónapban élvezett jövedelmet kell figyelembe venni.
(4) Szociális helyzet alapján az együttköltöző személyek számától függően - feltéve, hogy a pályázat benyújtását megelőzően a pályázóval legalább 6 hónapja együtt laktak és nem rendelkeznek lakás bérleti vagy tulajdonjogával - az alábbi méretű lakás adható bérbe:

- két személyig egy-kettő lakószoba
- három személy esetén másfél-kettő és fél lakószoba
- négy személy esetén kettő-három lakószoba
Minden további személy esetén fél szobával nő a lakásigény mértékének alsó és felső határa.
Három vagy több gyermeket nevelő család esetén a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetén 1 szobával nő.

(5) A bérbe adandó lakás bérlőjének kiválasztását a pályázók jövedelmi, szociális helyzetének egyéni mérlegelése és a mellékletben meghatározott szempontrendszer alapján a Képviselő-testület végzi.

5.§.

(1) Költségalapon meghatározott lakbérrel adható bérbe az önkormányzati bérlakás annak a személynek,

a) akinek családjában az egy főre eső átlagos havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének (nyugdíjminimum) másfélszeresét eléri, de nem haladja meg annak négyszeres mértékét,
b) aki és házastársa, továbbá vele együtt költöző családtagja nem rendelkezik a községben beköltözhető lakásingatlannal,
c) aki vállalja, hogy a bérleti szerződés megkötésekor, az abban meghatározott havi lakbér háromszoros összegének megfelelő óvadékot fizet meg az Önkormányzat részére, amely a bérleti szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba történő visszaadásának biztosítéka.
(2) Az átlagos havi nettó jövedelem megállapításakor a pályázat benyújtását megelőző teljes 12 hónapban élvezett jövedelmet kell figyelembe venni.
(3) Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakás bérbeadásánál - az együttköltöző személyek számától függően - a méltányolható lakásigény mértéke megegyezik a szociális helyzet alapján való bérbeadásnál meghatározottakkal, kivéve, ha a pályázó az anyagi helyzete alapján vállalja a lakásigénye mértékének felső határát meghaladó mértékű lakás bérleti díjának megfizetését.
6. §.
(1) A Polgármesteri Hivatal a pályázati felhívást a bérbeadás céljára épített lakás esetében az épület használatbavételi engedélyének kiadásától, a megüresedett lakás esetében a megüresedéstől számított 30 napon  belül köteles kifüggeszteni.
(2) A bérbe adandó lakás bérlőjének kiválasztását a Képviselő-testület végzi.
(3) Ha a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásra nincs a 5. §-ban szabályozottaknak megfelelő pályázó, a Képviselő-testület az üres lakást a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül ismételten köteles pályázatra meghirdetni.
(4) A bérbeadó - a (2), (3) bekezdésben meghatározottak alapján - a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést, melyet az Önkormányzat nevében a Polgármester ír alá.
(5) A lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell, hogy a szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, ennek megszegése felmondási ok. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

7. §.
(1) A Képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlásával és a bérbeadói kötelezettségek teljesítésével teljesíti a törvényen alapuló elhelyezési és bérbeadási kötelezettségeket.
(2) A Polgármester gyakorolja a bérbeadói jogok közül az alábbiakat:
a) bérlőtársi jogviszony létesítése
b) hozzájárulás:
- önkormányzati tulajdonú lakásba való befogadáshoz,
- tartási szerződéshez,
- lakáscsere szerződéshez,
- albérleti szerződéshez.
(3) A bérbeadói kötelezettségek teljesítésében a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Csoportja működik közre, ezen belül köteles ellátni az alábbi feladatokat:
- az üresen álló lakások és helyiségek rendszeres ellenőrzése ezek bérbeadásáig terjedően,
- a bérleti szerződést követően a lakás, illetve helyiség birtokbaadása, azok rendszeres és folyamatos ellenőrzése - évente legalább két alkalommal,
- bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakás, illetve helyiség birtokba visszavétele,
- a Rendelet 16. §-a szerint pénzbeli térítés meghatározásához előzetes műszaki felmérés alapján költségvetés kimunkálása,
- a bérleti és használati díjak beszedése, az ehhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése,
- a bérleti díj, illetve közüzemi díjtartozás esetén a az elmaradt bérleti díj, vagy közüzemi díjtartozás behajtása érdekében teendő intézkedések megtétele
- a bérlők értesítése a bérleti díj emeléséről, minden év január 1-31-ig.
- a bérbeadó előírásai szerint folyamatos adatközlés a közreműködési kötelezettség teljesítése során tett intézkedésekről.
(4) Nem kell pályázatot hirdetni, ha az üres lakás a törvényben illetőleg az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási vagy egyéb önkormányzati feladatok ellátásához szükséges elhelyezést biztosítja.
(5) A lakások (4) bekezdésben foglalt célokra történő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.
8. §.
(1) A lakásbérleti szerződést  határozott időre szólóan kell megkötni.
A határozott időtartam legfeljebb 5 év, a bentlakó bérlőt további 5 év előbérleti jog illeti meg.
A költségalapon meghatározott lakbérrel bérbe adott bérlakásokra vonatkozó bérleti szerződés időtartama is legfeljebb 5 év, kivéve ha a bérlő rövidebb időre kéri a bérletbe adást. A bentlakó bérlőt az eredeti bérleti idővel megegyező idejű előbérleti jog illeti meg.
(2) Szociális bérlakás esetében a bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 8 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.
(3) A rászorultság fennállása esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést - a lejárat napján, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül - újabb határozott időtartamra kell meghosszabbítani.
a) a meghosszabbításról a Képviselő-testület dönt.
b) rászorultság fennállása esetén a határozott időtartam egyszer maximum 5 év lehet.

(4) Határozatlan időre kell megkötni a szerződést, ha az önkormányzat jogszabályban előírt elhelyezési vagy cserelakás biztosítására vonatkozó kötelezettségét teljesíti, feltéve, ha a korábbi szerződés határozatlan időre szólt, illetve ha a bérlőkiválasztásra vagy kijelölésre jogosult szerv döntése alapján a szerződés határozatlan időre kötendő.
(5) Költségalapon meghatározott lakbérrel bérbe adott bérlakás esetén a határozott idő lejártát megelőző 8 napon belül a bérbe adónak meg kell állapítania, hogy a bérlő - a rendelet által szabott feltételeknek megfelelően - jogosult-e továbbra is a bérlakásra.
(6) A jogosultság fennállása esetén a bérlő kérelmére - amennyiben nincs a lakásra lakbér és közüzemi díj tartozása - a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül - újabb határozott időtartamra meg lehet hosszabbítani:
a) a hosszabbításról a Képviselő-testület dönt
b) a jogosultság fennállása esetén a határozott időtartam legfeljebb 5 év lehet, illetve amennyiben a bérlő rövidebb időre kéri, annak megfelelő.
(7) Ha a bérlő nem kéri meghosszabbítani a lakás bérletét, illetve az Önkormányzat nem járul hozzá a hosszabbításhoz, köteles a lakást a bérleti szerződés lejártakor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni.
Ebben az esetben elhelyezési igényt nem támaszthat a bérbeadó felé.
9. §.
Üresen álló vagy megüresedett önkormányzati bérlakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei

10. §.
(1) Önkormányzati lakásra a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.
(2) A bérlő (bérlőtárs) gyermeke és szülője, élettársa kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha a bérlő és a kérelmező(k) a lakásban legalább egy év óta állandó jelleggel együtt lakik.
(3) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bek.-ben említett hozzátartozó másik beköltözhető lakással rendelkezik.

II. fejezet: A felek jogai és kötelezettségei

11. §.
(1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerződésben meghatározottak szerint évente több alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi.
(2) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

(3) Az e rendelet 3. §. (1) bekezdés d) pontja szerinti feltétellel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

- a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését az I. fokú Építés Hatóság által megállapított (munkadíj nélküli) helyreállítás költségeit,

- a szerződésben rögzített helyreállítási költségek bérlő részére -
 készpénzzel, vagy lakbérbeszámítással - történő megtérítésének módját, valamint a munkálatok elvégzésének határidejét.

- amennyiben a bérlő a bérleti jogviszonyát előbb megszünteti, mint a bérbeszámítás lejárati határideje, tudomásul veszi, hogy a fennmaradó összeg tekintetében a bérbeadó és a bérlő között elszámolási kötelezettség keletkezik. A hasznos helyreállítási költség és a bérbeszámítás közötti különbözet tekintetében megtérítésre a bérlő csak korlátozott mértékben tarthat igény.
(4) A költségtérítésre, lakbérbeszámításra - a bérlő az általa elvégzett munkákról a kiírás szerinti költségekre vonatkozó munkadíj nélküli összegről szóló számla bemutatásával - a  munkák műszaki átvételétét követő 15 napon belül egy összegben tarthat igényt, illetve a műszaki munkák átvételét követő hónap elsejétől számítottan tarthat igényt a lakbérbeszámításra

(5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést – a Tv. 24. §. (1) bek. b) pontja alapján - felmondhatja.

A lakáshasználati díj

12. §.
(1) A lakást jogcím nélkül használó a használat első 2 hónapjában az önkormányzat rendeletében meghatározott lakbérnek megfelelő összegű lakáshasználati díjat, ezt követően 6 hónapig ennek kétszeresét köteles fizetni. Ezután a használati díj bruttó 50 %-kal emelkedik félévente.
(2) A bérbeadó a jogcímnélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

A befogadás szabályai

13. §.
(1) A bérlő a törvényben meghatározott eseteken kívül a bérbeadó és a másik bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba: élettársát, annak gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét), valamint testvérét.
(2) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet.

Hozzájárulás tartási szerződéshez

14. §.
(1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően - tartási szerződést köthet.
(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni, ha:
- az eltartó 16. életévét még nem töltötte be,
- az eltartó 16. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
- az eltartó vagy házastársa az önkormányzat területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik,
- a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik.

III. fejezet: A lakásbérlet megszűnése

15. §.
(1) Ha a határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony a Tv. 23. §. (3) bekezdése alapján szűnik meg, a kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakás biztosítása esetén a bérlő jogosult a két lakás beköltözhető forgalmi értéke közötti különbség 15%-ának megfelelő mértékű pénzbeli térítésre.
(2) Ha lakásbérleti jogviszony az (1) bekezdés szerint, de cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérlő a lakás beköltözhető forgalmi értéke 30%-ának megfelelő mértékű pénzbeli térítésre tarthat igényt.
(3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a bérleti jogviszony a Tv. 27. §. (1) bekezdés alapján szűnik meg, és a bérlő cserelakás helyett pénzbeli térítést kér.
(4) A pénzbeli térítést a bérbeadó a lakás átadásakor haladéktalanul, egyösszegben köteles a bérlőnek kifizetni. A fizetés postai átutalással történik.
(5) A bérlő kérésére - saját tulajdonú lakás vásárlása vagy építése esetén - a bérbeadó a lakás átadását megelőzően a pénzbeli térítés 50%-át kifizetheti, ha a visszatartott térítés összege (a fennmaradó 50%) fedezetet biztosít a lakás rendeltetésszerű használatára alkalmassá tételére.
(6) A bérleti jogviszony megszűnését és a pénzbeli térítést tartalmazó megállapodásban ki kell kötni, hogy a bérlő a megállapodás aláírását követően legfeljebb 3 hónapon belül köteles a lakás átadására.
(7) Abban az esetben, ha a bérlő a (6) bekezdésben meghatározott és vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, az egyébként fizetendő térítési díj összege havonta 10%-kal csökken.
(8) A lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó felmondhatja ha:
a) a bérleti díjat a bérlő a szerződésben megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a bérlő, vagy a vele együtt élő hozzátartozója a lakásbérleti szerződés szerinti kötelezettséget megszegi;
c) a bérelt lakás rongálása, nem rendeltetésszerű használata esetén.


Bérbeadói hozzájárulás lakáscsere szerződéshez

16. §.

(1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető el.
(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:
- az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre szól, és az új bérlő határozatlan időre szóló szerződést kíván kötni,
- a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,
- az eltartó a cseréhez nem járult hozzá.

Elhelyezési kötelezettség vállalása

17. §.
(1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.
(2) Másik lakásban való elhelyezésre tarthat igényt az (1) bekezdésben meghatározott személy, ha a bérlő halálát megelőzően legalább 10 évig állandó jelleggel a lakásban lakott, továbbá ha 1994. január 1. után a lakásba való befogadáshoz a bérbeadó hozzájárult.
A másik lakás nem lehet nagyobb, mint az elhelyezendő személy által lakott lakás és nem haladhatja meg lakásigénye mértékének felső határát.
Amennyiben lakásigénye mértékének felső határát az általa lakott lakás sem haladja meg, részére ez a lakás is bérbe adható.
Ha a bíróság házasság felbontása során valamelyik felet a lakás elhagyására kötelezte, ebben az esetben a kötelezettet legalább szükséglakás illeti meg, ha vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését.

IV. fejezet: Albérlet

Hozzájárulás albérleti szerződéshez

18.§.
(1) A bérlő lakás céljára a lakás egy részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával albérletbe adhatja. A hozzájárulás nélküli albérletbe adás megalapozza a Tv. 24. §. (1) bek. b) pontjában foglalt felmondást.
(2) A bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez kaphat hozzájárulást, amely kiköti, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.
(3) Nem adható albérletbe a szükséglakás, az egy szobás lakás egy része, továbbá egyéb lakások esetében a lakás felénél nagyobb alapterület.
V. fejezet: A lakbér mértéke, a külön szolgáltatás díja
19. §.
(1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét, befizetésének módját, továbbá a lakbértámogatás mértékét, a jogosultság megállapításának rendjét, folyósításának módját az Önkormányzat külön rendelete szabályozza.
(2) A bérlő és bérbeadó között létrejött megállapodásban rögzített külön szolgáltatás díját a bérbeadó állapítja meg.

VI. fejezet

Második rész:
Helyiségbérlet szabályai

20. §.

A nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait - e rendelet Második részében foglalt eltérésekkel - megfelelően kell alkalmazni.

A helyiségbérlet létrejötte

21. §

(1) A helyiségek kezelésével megbízott Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Csoportja nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.
(2) Az üres helyiségek bérbeadása pályáztatás során, az induló bérleti díjra történő licitálás útján történik.
(3) A pályázatot a Képviselő-testület által meghatározott tartalommal a Polgármesteri Hivatal írja ki és bonyolítja le az eljárást, a bérleti díjban történő megállapodásra a bérleti szerződés megkötésekor kerül sor.1
(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség településen belüli fekvésének helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát
b) a helyiség felhasználásának célját, az abban folytatható tevékenység megjelölését
c) a preferált tevékenység megjelölését és az e tevékenység végzésével pályázó előnyben részesítésének feltételeit
d) a bérleti szerződés időtartamát
e) a pályázni jogosultak körét
f)1
g) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét, továbbá a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.
h) a helyiség megtekintésére biztosított időpontot
(5) A pályázati hirdetményt - az önkormányzat hirdetőtábláján, a pályázat tárgyát képező helyiségen 15 napig kifüggesztve  közszemlére kell tenni, továbbá a Televízió képújságban és az Észak-Magyarország című napilapban kell közzétenni.
(6) Nem fogadható el a pályázata annak a személynek, akinek az önkormányzattal szemben adó- vagy bérleti díj, illetve bármely önkormányzati tulajdonú bérlemény után közüzemi díj hátraléka van.

22. §.

(1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, címét, a tevékenység végzésére feljogosító engedély másolatát,
b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázó a pályázati feltételeket elfogadja.
(2) Ha az előírt időben pályázati ajánlat nem érkezik, a pályázati kiírást meg kell ismételni.
(3) Ha az előírt időben csak egy pályázati ajánlat érkezik, és az a kiírásban szereplő feltételeknek megfelel, a pályázó a pályázatot elnyeri.
(4) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet.
23. §.
(1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.
(2) Gépkocsitároló bérleti jogának elnyerésére kiírt pályázat esetén az ajánlattevőnek a pályázati tárgyalás kezdetekor igazolnia kell, hogy saját tulajdonú gépkocsival rendelkezik.
24. §.

Nem kell pályázatot hirdetni, ha az üres helyiség
a) önkormányzat költségvetési szervei elhelyezési igényének kielégítését szolgálja, továbbá
b) ha az elhelyezés Képviselő-testület által esetenként meghatározott közérdekű célra szükséges.

25.§.

A helyiségekkel kapcsolatos bérbeadói kötelezettségek teljesítésében a Gazdálkodási Csoport közreműködik, a közreműködési kötelezettségen belül a Csoport a 7.§. (3) bekezdésében szabályozott feladatokat látja el.

26. §.
(1) Bérlőtársi szerződés köthető a bérlő házastársa, szülője, gyermeke, élettársa, vagy más a helyiségben végzett tevékenységet a bérlővel közösen folytató személy és a bérlő közös kérelmére, ha ehhez a többi bérlőtárs is hozzájárul, továbbá ha a helyiségre pályázatot közösen benyújtók bérlőtársi jogviszonyt kívánnak létesíteni.
(2) E rendelet hatálybalépése után létrejövő bérlőtársi jogviszony megszüntetése esetén ahhoz, hogy a bérlőtársak egyike önálló bérlővé váljon, vállalnia kell az 5. és 8. §-ban meghatározott feltételek teljesítését.
(3) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségekre köthető, amelyben a leendő bérlőtársak a helyiségben az eredeti célnak megfelelő tevékenységet együttesen kívánják folytatni.
(4) A már fennálló bérlőtársi szerződés esetén újabb bérlőtárssal a felek megállapodása alapján - a fennálló bérlőtársi szerződésben foglaltak szerint lehet szerződést kötni, és csak akkor, ha a rendeletben előírt valamennyi feltétel teljesítését vállalja.

27. §.

(1) Helyiségbérleti szerződés a (3) bek.-ben foglaltak kivételével határozott időre, legfeljebb 10 évre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig köthető.
A vállalkozói biztonság elősegítése érdekében a határozott idő minimális időtartama 5 év, kivéve, ha a bérlő ettől rövidebb idejű bérletet igényel.
A Képviselő-testület önkormányzati érdekből a 10 évet meghaladó határozott idejű helyiségbérleti szerződést is köthet.
(2) Amennyiben a határozott időre bérletbe adott helyiség bérlője tevékenységét közmegelégedésre végzi és nincs közüzemi, valamint bérleti díj elmaradása, úgy kérelmére a bérleti idő további 5 évre meghosszabbítható.
A bérleti idő meghosszabbítását a bérlő kezdeményezheti a bérleti idő lejártát megelőzően legalább 2 hónappal.
A kérelmet a szükséges mellékletekkel együtt a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.
A bérleti idő meghosszabbításáról a Képviselő-testület dönt a Jogi- Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság javaslata alapján.
(3) Határozatlan időre kell megkötni a szerződést, ha az önkormányzat jogszabályban előírt elhelyezési vagy cserehelyiség biztosítására vonatkozó kötelezettségét teljesíti, feltéve, ha a korábbi szerződés határozatlan időre szólt.

28. §.

A bérbeadónak a bérlővel - függetlenül attól, hogy licitálás, vagy a bérbeadó és a bérlő megállapodása révén alakult ki a bérleti díj - a bérleti szerződés megkötésekor az alapbérleti díjon felül, a bérleti díj minden év január 1-jével történő változásban is meg kell állapodnia.


A felek jogai és kötelezettségei

29. §.
(1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel a bérbeadó által az elhelyezést megelőzően rögzítettek szerint  leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.
30. §.
(1) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet karbantartásáról,
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, cseréről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ,
e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és terület tisztításáról és megvilágításáról, a szemét elszállításáról, amelyek a bérlő tevékenységével függnek össze.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati érdekből kötött helyiségbérleti szerződésben az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

31. §.

A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

Bérbeadó hozzájárulás befogadáshoz, cseréhez, bérleti jog átruházásához, albérletbe adásához

32. §.

A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával befogadhatja házastársát, élettársát, szülőjét, gyermekét, házastársa, élettársa szülőjét, gyermekét. A bérleti jogviszony megszűnése esetén a befogadott személy elhelyezési igény nélkül köteles a helyiséget kiüríteni, kivéve, ha a befogadott személy a bérlő halála esetén a helyiségbérleti jog folytatására jogosult.

33. §.1

34. §.

A bérlő a helyiség bérleti jogát - településen belül - más helyiség bérleti jogára elcserélheti a bérbeadó hozzájárulásával, ha az új bérlők vállalják a bérleti jognak a bérleti szerződésben meghatározott feltételek szerinti folytatását.

35. §.

(1) A bérlő a helyiség egy részét a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adhatja.
(2) A bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez kaphat hozzájárulást, amely kiköti, hogy a helyiségbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.
(3) A bérlő az albérletbe adást követően köteles a helyiség után az albérletbe adáshoz történő hozzájárulás megkérésével egyidejű szabad megállapodás szerinti bérleti díjat fizetni mindaddig, amíg az albérletbe adás fennáll.1
(4) Az albérlő a helyiségben kizárólag olyan tevékenységet folytathat, amelyen a bérlő és bérbeadó között létrejött bérleti szerződésben szerepel.
36. §.
(1) A helyiség bérleti jogának a bérbeadó hozzájárulása nélkül történő átruházása, cseréje, albérletbe adása esetén a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.
(2) A feleknek a fennálló szerződéssel kapcsolatos megállapodását a bérbeadói hozzájárulást, valamint annak feltételeit a szerződésben módosítással, illetve kiegészítéssel rögzíteni kell.
37. §.
(1) A bérbeadó és a bérlő cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítésben nem állapodhat meg.

(2) Ha a bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött helyiségbérleti szerződést közös megegyezéssel szüntetik meg, a bérlő nem tarthat igényt pénzbeli térítésre.

Lakásértékesítés

38.§.

(1)  Az önkormányzati lakás értékesítésére, illetve cseréjére nézve az Önkormányzat képviselő-testülete jogosult érdemi döntést hozni.
 
(2)  Önkormányzati lakás értékesítése esetén a vételár

a) az önkormányzati lakásvagyon megóvására,
b) másik lakás tulajdonjogának megszerzésére,
c) az önkormányzati vagyon egyéb formában történő gyarapítására

használható fel.

(3) A vételárat - annak jogszerű felhasználásáig - a költségvetésen belül elkülönítetten kell nyilvántartani és kamatozó betétként elhelyezni.

(4) Elidegenítési tilalommal terhelt önkormányzati lakás értékesítésre nem jelölhető ki és nem terhelhető meg.

Záró rendelkezések

39. §.
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépéséig indult lakásügyekben az eljárás megindításakor hatályos rendeletet kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 27/2003. (X.22.) és a 2/2004.(I.09.) valamint a 9/2004. (IV.27.) továbbá a 9/2005. (II.29.) és az 5/2006. (II.07.) önkormányzati rendeletekkel módosított 9/2001. (VII.25.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.


1 Megállapította: 10/2008. (VI. 27.) ör. Hatálybalépés ideje: 2008. június 27.


Orosz Zsolt sk.                   Dr. Batta István sk.
polgármester                     jegyző


1. sz. melléklet

A szociális bérbeadás céljával meghirdetett pályázatok elbírálásának szempontjai
1./ A család jövedelmi viszonyai e rendelet 4. § (1)-(2) bek. alapján megállapított összegek figyelembe vételével:
a jogosultság fele és felső határa közötti jövedelem esetén: 4 pont
2./ A család lakáskörülményei:

- a lakás nagysága (egy főre jutó m2): 
10 m2/fő alatt van: 2 pont
8 m2/fő alatt van: 4 pont
6 m2/fő alatt van: 6 pont
- egészségügyi szempontból nem megfelelő lakásban lakó, 
a lakásban nincs fürdőszoba: 2 pont
a lakásban nincs vezetékes víz: 2 pont
a lakás vizes, penészes, egészségtelen: 4 pont
Amennyiben nem lakásban hanem szállón, egyéb nem lakásnak minõsülõ helyen lakik: 4 pont
Albérletben lakik: 2 pont

3./ Egyéb körülmények:

- a pályázó és vele költözõ családtagja tartós betegsége esetén a betegség súlyosságától függõen családonként: 1,2,3, pont
- a pályázóval jelenleg együttlakó tartós beteg személy: 1 pont
- egyedülálló: 2 pont
- nyugdíjas: 2 pont
- gyermekét egyedül nevelõ szülõ: 4 pont
- fiatal házas: 2 pont
- a pályázó hitelt érdemlõen igazolhatóan hernádnémeti lakos, legalább 5 éve: 1 pont
10 éve: 2 pont
15 éve: 4 pont
20 év fölött: 6 pont
- a házastárs vagy élettárs hitelt érdemlõen igazolható hernádnémeti lakos, legalább 5 éve: 1 pont
10 éve: 2 pont
15 éve: 4 pont
20 év fölött: 6 pont
gyermekes család: 1 gyermek: 2 pont
2 gyermek: 4 pont
3 és több gyermek: 6 pont
- gyermeket váró család a terhesség 7. hónapjától igazoltan: 2 pont
- amennyiben már több alkalommal érvényesen pályázott: 2 pont


Településképi Arculati kézikönyv



Hernádnémeti Alapszolgáltatási központ



Rendeletek



Helyi Esélyegyenlőségi Program



Helyi Esélyegyenlőségi Program



Letölthető dokumentumok



Jegyzőkönyvek



Hernádnémeti Óvoda és Bölcsőde