Elérhetőségek

Hernádnémeti Nagyközség Önkormányzata

hivatal@hernadnemeti.hu
3564 Hernádnémeti, Kossuth u. 38.
Telefon:
(46) 594 226
(46) 594 220
(46) 594 221
Fax: (46) 594 227

_____________

Hernádnémeti Alapszolgáltatási Központ

(családsegítő szolgálat, IKSZT, gyerekház)

 

csaladgondozo2015@gmail.com

3564 Hernádnémeti, Petőfi u. 85.

Telefon:

(46) 594 248

 

____________________________

Számlaszámok:

 

Eljárási illeték 12035803-00118869-00500006
Iparűzési adó 12035803-00118869-00600003
Késedelmi pótlék 12035803-00118869-00800007
Gépjárműadó 12035803-00118869-01600006



Hírlevél

Érdemes feliratkozni, mert
Hernádnémeti legfrissebb
híreit tőlünk tudja meg
elsőként! Iratkozzon fel
e-mail címével és kövesse
az utasításokat! Köszönjük!

 E-mail címe

A mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályok 2012.


A mezőgazdaságra vonatkozó

tűzvédelmi használati szabályok

 

I.                   Aratás

 

         A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni,

         a vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.

 

II.      Dohányzás és nyílt láng használatának szabályai:

 

         gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos,

         aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzó helyet lehet kijelölni, a dohány nemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni,

         dohányozni a szérű és a rostnövény-tároló szélső tárolási egységétől, ill. más kazaltól legalább 30 m, tüzet rakni 100 m távolságra a kijelölt helyen szabad. A tilalmat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál biztonsági jellel jelölni kell.

 

III.   Szérű, rostnövény-tároló, kazal

 

         közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 m tűztávolságot kell megtartani,

         nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert kell biztosítani,

         a kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazaltávolság háromszorosát, de legalább 20 m-t kell biztosítani,

         a mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni,

         a szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól állandóan tisztán kell tartani,

         a rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg,

         a rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani,

         a pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m2. A kazlak egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra helyezhetők el.

 

IV.    A mezőgazdasági erő- és munkagépek

 

         A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni.

         a tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és gabona-táblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen,

         erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és rostnövénytároló területén nem végezhető,

         munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen, ha ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell elhelyezni,

         az arató- és cséplőgépet hajlékony földelő-vezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni,

         az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.

         a tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

         erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

         munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

         az arató- és cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.

         az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.

         a szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.

         a szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.

         az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

 

V.       A tarló és a növényi hulladék égetésének szabályai

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 27.§ (3) bekezdés:

„Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.”

(1) bekezdés szerint „E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet.”

 

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 48. §-a alapján a növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a károsító természetéhez és elterjedtségéhez mérten, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását előírhatja, vagy betilthatja.

 

 

Amennyiben a tarló és a növényi hulladék égetése jogszabály, vagy fentiekben jelölt hatósági engedély alapján esetlegesen megengedett, úgy az alábbi – kivonatolt – tűzvédelmi előírások betartása szükséges:

 

         a tervbe vett tarlóégetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos tűzoltóságnak be kell jelenteni,

         az avar, a tarló és a nád növényi hulladékégetését alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység,

         a külső személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a terület tulajdonosával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint köteles kiegészíteni,

         az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó írásos engedélynek az alábbiakat kell tartalmazni:

     tevékenység időpontja, helye, leírása,

     munkavégző neve,

     tűzvédelmi előírások,

         a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani,

         a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos,

         tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

 

VI.    Szárítókra vonatkozó szabályok

 

         az üzemeltetés során a technológiai előírásokat, továbbá a tűzveszélyességi osztályba-sorolásnak megfelelő tűzvédelmi előírásokat érvényre kell juttatni,

         a berendezések környezetében - a folyamatos üzemeltetéshez szükségesek kivételével - éghető anyagot tárolni nem szabad,

         a kezelési utasítást minden berendezésnél el kell helyezni,

         a villamos berendezések időszakos felülvizsgálatát el kell végezni,

         olajtüzelésű rendszereknél nyomáspróba jegyzőkönyvet kell készíteni,

          Szellőztetéssel történő szárítás esetén

a) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40–45% alá csökkent,

b) a kazlak méretének meghatározásánál a szellőzőventillátor teljesítőképességét valamint a vonatkozó jogszabályokat kell figyelembe venni,

c) a takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és – előírt rétegvastagságig és magasságig – kazalozni,

d) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni, a rétegenkénti kazalozás során új réteg csak az előző réteg teljes kiszáradása után rakható fel,

e) a kazlat beázástól védeni kell,

f) a kazal belső hőmérsékletét rendszeresen és szakszerűen mérni kel,

g) a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzők részére ki kell adni.

          Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.

A munkálatokban résztvevők oktatását - a munka megkezdése előtt - el kell végezni, valamint dokumentálni azt.

 


Hivatali hírek

• 


Szabadidő



Katolikus hírek

•