A mezőgazdaságra vonatkozó
tűzvédelmi használati szabályok
I. Aratás
• A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni,
• a vasút és a közút mentén az aratást követően legalább
II. Dohányzás és nyílt láng használatának szabályai:
• gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos,
• aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzó helyet lehet kijelölni, a dohány nemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni,
• dohányozni a szérű és a rostnövény-tároló szélső tárolási egységétől, ill. más kazaltól legalább
III. Szérű, rostnövény-tároló, kazal
• közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább
• nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert kell biztosítani,
• a kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazaltávolság háromszorosát, de legalább 20 m-t kell biztosítani,
• a mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- kazlakat legalább
• a szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól állandóan tisztán kell tartani,
• a rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg,
• a rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett
• a pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete
IV. A mezőgazdasági erő- és munkagépek
• A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni.
• a tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és gabona-táblától legalább
• erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és rostnövénytároló területén nem végezhető,
• munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább
• az arató- és cséplőgépet hajlékony földelő-vezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni,
• az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
• a tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább
• erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
• munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább
• az arató- és cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
• az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
• a szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
• a szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
• az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
V. A tarló és a növényi hulladék égetésének szabályai
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 27.§ (3) bekezdés:
„Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.”
(1) bekezdés szerint „E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet.”
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 48. §-a alapján a növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a károsító természetéhez és elterjedtségéhez mérten, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását előírhatja, vagy betilthatja.
Amennyiben a tarló és a növényi hulladék égetése jogszabály, vagy fentiekben jelölt hatósági engedély alapján esetlegesen megengedett, úgy az alábbi – kivonatolt – tűzvédelmi előírások betartása szükséges:
• a tervbe vett tarlóégetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos tűzoltóságnak be kell jelenteni,
• az avar, a tarló és a nád növényi hulladékégetését alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység,
• a külső személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a terület tulajdonosával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint köteles kiegészíteni,
• az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó írásos engedélynek az alábbiakat kell tartalmazni:
• tevékenység időpontja, helye, leírása,
• munkavégző neve,
• tűzvédelmi előírások,
• a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani,
• a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos,
• tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
VI. Szárítókra vonatkozó szabályok
• az üzemeltetés során a technológiai előírásokat, továbbá a tűzveszélyességi osztályba-sorolásnak megfelelő tűzvédelmi előírásokat érvényre kell juttatni,
• a berendezések környezetében - a folyamatos üzemeltetéshez szükségesek kivételével - éghető anyagot tárolni nem szabad,
• a kezelési utasítást minden berendezésnél el kell helyezni,
• a villamos berendezések időszakos felülvizsgálatát el kell végezni,
• olajtüzelésű rendszereknél nyomáspróba jegyzőkönyvet kell készíteni,
• Szellőztetéssel történő szárítás esetén
a) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40–45% alá csökkent,
b) a kazlak méretének meghatározásánál a szellőzőventillátor teljesítőképességét valamint a vonatkozó jogszabályokat kell figyelembe venni,
c) a takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és – előírt rétegvastagságig és magasságig – kazalozni,
d) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni, a rétegenkénti kazalozás során új réteg csak az előző réteg teljes kiszáradása után rakható fel,
e) a kazlat beázástól védeni kell,
f) a kazal belső hőmérsékletét rendszeresen és szakszerűen mérni kel,
g) a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzők részére ki kell adni.
• Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.
A munkálatokban résztvevők oktatását - a munka megkezdése előtt - el kell végezni, valamint dokumentálni azt.